Tag-Archive for ◊ történések ◊
Nagyon csúnyán berúgtam, kicsit becsiccsentve írom ezt a postot is 🙂 Petivel elmentünk sörözni Katicába. Este hat után értünk oda, szolid sörözgetésnek indult. Olyan öt sört ittunk fejenként, de mindkettőnket kiütött. 🙂 Hát ez van, nincs mit szépíteni, berúgtunk mint állat 🙂 Ja igen Peti a következő kört én állom. Nya jó éjszakát gyerekek!
Na, szépen kezdődött a mai napom. Móni még tegnap rábeszélt, hogy vigyem el a melóhelyre. Szívesen eleget tettem kívánságának (igazából semmi kedvem nem volt 🙂 . Gondoltam, hogy így legalább nem alszom át az egész délelőttöt.
Szépen el is indultunk reggel 7 órakor, és persze a nyugatinál minden be volt állva a BKV sztrájk miatt. A Budafoki útra kb. 1.5 óra alatt sikerült kiérni. Na de ezzel nem fejeződött be kalandos napom. Gondoltam, hogy mivel ilyen szépen elment az idő, így megvárom az Új Buda Centerben lévő gyógyszertár nyitását, ami 9-kor volt.
Olyan 8:45 lehetett átmentem a Tescóba kaját venni, szépen ahogy kell kártyával fizettem. Amióta a fizum idejön, azóta gyakorlatilag alig van nálam kp. Na de nem ez a lényeg. Mivel pont elmúlt 9 óra, így bementem a gyógyszertárba. Amikor viszont fizettem volna a kártyámmal, valamiért az Istenért nem akart összejönni a tranzakció. Mondtam a gyógyszertárosnak, hogy átfutok a Tescóba kp. kivenni, mert az bizony nincs nálam. Rá is bólintott. Persze az automatánál se tudtam kivenni pénzt, pedig tudtam, hogy van rajta elég, meg semmilyen limit nincs beállítva. Mónit felhívtam, hogy van e nála kp. sajna 2 ezer volt nála, ami nem lett volna elég. Ekkor eszembe jutott, hogy jé nekem van egy másik kártyám, 🙂 na ekkor megint gyógyszertár, ott azonban azzal vártak, hogy beszart a telefonvonal, így nem megy semmilyen kártya. Na nem baj, megint automata, másik kártya bedug, és azzal se tudtam pénz kivenni.
Mónit megint hívtam, és összedobták nekem a 4000 pénzt. 🙂 Ezúton is köszönöm a kollégáinak 😉
A tanulság ebből az, hogy azért tartsunk magunknál egy kis pénzmagot 🙂
Ja igen, hazafelé már Hungária krt. felé mentem, tök jól lehetett haladni. Hazaérve viszont hulla fáradt voltam, így ledőltem egy kicsit alukálni, amiből 2 óra lett. Bár az egész napom (délelőtt) elment ezzel, de legalább kipihenten érkeztem a melóba.
Sajna elég régen írtam. Pedig sok minden történt mostanság velem.
Igen, a nagy napot is túléltem, december 23.án tartottuk meg Dunaföldváron az eljegyzésünket Mónival. Már előtte napokig aludni sem tudtam, minden bajom volt. Amiatt voltam ideges, hogy mit fogok mondani, a nem kis vendégsereg előtt. Csak a „szűk” család volt ott, de így is 30-an voltunk. A nagy nap előtt a neten, utána túrtam, hogy egy ilyen eljegyzés miként is zajlik le. Találtam egy versikét is, amit bemagoltam (iskolás korom óta nem volt erre példa), kb. két nap alatt sikerült is, 5-10 hibával megtanulni. 🙂 Pedig nem volt túl hosszú vers. Egész pontosan ez volt:
„Nehéz most beszélnem, hisz izgatott vagyok,
De a lényeget illetően, kétséget nem hagyok.
S bár most izgulok kicsit, de kérdezni nem félek,
Hisz úgy lesz teljes életem, ha majd veled élek.
A szüleid előtt, most válaszolj hát nekem,
Hozzám jössz e feleségül, s élnél e velem? /Móni itt mondta az igent/
Boldogság volt hallanom az imént a választ,
Amit én most teszek, az már nem is fáraszt.
Ha az ember a kérdésre a zengő IGENT kapja,
Fontos még,hogy rábólint e, az anyja és apja.
Ezért hát kérdezem, most tisztelettel tőlük,
Adják e rá áldásukat,hogy én legyek a vőjük?” /áldást megkaptam 🙂 /
Persze a vers előtt volt egy rövid köszöntő szöveg, amit persze túlkomplikáltam. A vers végén meg gyűrűhúzás (bal kézre), persze a Móninak a jobb kezemet adtam, így nekem oda lett felhúzva 😀 LOL, utána sutyiban megcseréltem a gyűrűt. Annyira béna voltam 🙂 Persze videózva is volt, amin minden jól látszik.
Na de mindegy, a lényeg, hogy túlvagyok rajta, és örülök, hogy azért lényegében minden simán ment. Jókat ettünk, ittunk, és mivel kaja rengeteg volt, így másnap ismét összeült a vendégsereg.
Ezúton is szeretném mindenkinek megköszönni, hogy ott volt. Évának és Pistának, a Mamáknak, hogy mindenben segédkeztek. Sürögtek forogtak, főztek, tálaltak. Ja és az ajándékokat is köszönjük, egy kisebbfajta vagyont kaptunk.
Nem tudom mi a csuda van velem, de a napokban percről percre változik a hangulatom. Néha tök jó kedvem van, néha meg igen szar.
Múlt héten, szombaton a nagy szabadság után kaptam egy pihenőnapot. Köszi Tomi (direkt írtam így)! Ez tényleg jól jött, mert Mónival megrendeltük a gyűrűket aznap, és jó kedvem is volt, Dunaföldváron voltunk, még az Opelt is lemostam 🙂
Aztán jött a vasárnap (még mindig múlthét). Fehérvárra mentünk Mónival, és nagy meglepetésünkre ott volt Mamám. Mint később kiderült, előző napokban rosszul lett és Anyámék elhozták Ádándról. El kellett vinni dokihoz is. Na, ez a napom pl. nagyon rossz volt.
Aztán pár napra, éjjelre voltam beosztva. Móni közben lebetegedett, és egész héten otthon volt. Így a nappali alvások lerövidültek 4-5 órára, mert nem tudtam nyugodtan csendben alukálni. Pedig Móni nagyon csendben volt, de mégis ilyenkor nem megy az alvás. Nappal csinálgattam az otthoni dolgaimat, azzal szépen haladtam.
Aztán jött a 6.-ai mikulás buli a cégnél. Nagyon jól éreztem magam, pezsgőztünk, ettünk-ittunk. Még előtte nap Mónival mozit terveztünk, sajna nem jött össze. Anyósom Éva korházba került, női dolgok miatt. De ezt itt nem részletezném. Így a nap végére megint rossz kedvem lett.
Rá egy napra, Móni hazament anyuját megnézni, így egyedül maradtam. De nem unatkoztam, dolgoztam egész nap otthon. Ja és a „hab a tortára”: Az otthoni notebookon a Windows XP kissé szétcsúszott, Kár volt újra tenni az SP2 csomagot 🙂 , de ez már az én bajom. Már nagyon filózok rajta, hogy lecserélem Ubuntura. Röviden ennyi.
Sajnos mostanság igen kevés időm marad blogólni. Ez többek között amiatt van, mert szinte minden percem be van osztva. Tervezgetem a jövőmet, mindenkinek megpróbálok megfelelni és ha valakinek valamit megígérek, akkor én érzem magamat kellemetlenül, ha esetleg a beígért határidőre nem készülök el valamivel. Na de hát ez van, amikor az ember túl sokat vállal be. Néhány dolgot még ebben az évben véghez kell vinni. Hogy miért is? Hát azért mert ezekre a dolgokra én ezt a határidőt tűztem ki magamnak. Na, és akkor most nézzük is sorba mik is ezek.
1. Konyha felújítási munkálatok.
Igen tudom, hogy ezt máshol elméletileg mesteremberek szokták végezni. De aki engem ismer, az tudja, hogy én simán nekimerek állni ezeknek a munkáknak. Már most leszögezném, hogy nem csak egy szimpla kifestésről van itt szó, hanem teljes felújításról. Tehát víz áthúzás és szerelés, csatornázás azaz lefolyócsövezés, villany újrahúzás, vakolás, csempézés, festés, konyhabútor összerakás és felszerelése. Nem kell megijedni, nem most csinálom ezt elsőként. Hiszen a lakás többi részét is én újítottam fel persze Móni segítségével. Ez egy kicsit nagyképűen hangzik, de erre én is büszke vagyok. A pozitívum a dologban az, hogy a tegnap és ma meg is csináltam a vizet és a csatornázást, frankón működik minden és sehol sem folyat.
2. Webszerver újratelepítés.
Bár a rendszer nem régi rajta (FreeBSD 6.2) de a benne lévő 80GB-os vinyó kicsinek bizonyult. Ráadásul a blogomat is át akarom hozni a szerveremre, mert az jó. Emiatt sok mindent fel kellene frissíteni rajta (mysql, php, stb.), így inkább újrarakom, persze kap egy 3ware raid kártyát is. Most üzenném Kallernak, hogy a TS és a Joomla ekkor fog felkerülni. Bár az utóbbin erősen gondolkodom még, mert sok mindent hallottam róla és vigyázni kell vele.
3. Eljegyzés megtartása családon belül és az esküvő szervezés megkezdése.
Bizony 2 hónappal ezelőtt nem gondoltam volna, hogy a lánykérés után ilyen gyorsan felgyorsulnak az események. De ez az élet rendje, és én nem is tiltakozom ellene. Móni már tisztára be van zsongva, én meg idegeskedhetek több dolog miatt is.
Ha minden igaz, akkor még ezév december környékén megtartjuk az eljegyzést családon belül is. Többen most legyintenének, hogy az nem nagy dolog, hiszen csak a szülők összeülnek, én megkérem újra Móni kezét a család előtt, aztán kész is. Aham, de vagy 30-an leszünk, külön helyiség lesz bérelve emiatt. Szóval ez van.
Friss Commentek