Archive for the Category ◊ pihenés ◊
A tegnapi napsütésben tekertem egy kicsit. Kellemest a hasznossal egybekötve, elmentem bevásárolni. 🙂
A felvétel Prestigio RoadRunner 300 -al készült (PCDVRR300).
Nem tudom, mi a szösz van velem, de néha napokig képes vagyok különböző zongorajátékokat hallgatni. Most éppen Chopin – Fantasie Impromptu Op.66 amire rákattantam. A YouTube-on olyan tehetségeket lehet fellelni, hogyha nem látnám, nem hinnem el.
A lenti videóban, pl. egy 10 éves és egy 7 éves gyereket láthatunk, valami hihetetlen jól játszanak. Igazából hallani, hogy a 7 éves, bár fiatalabb, de mégis sokkal összeszedettebben játszik. Persze ezzel nem akarom a 10 éves fiú tehetségét lekicsinyíteni, de azért néhány kicsi intonációs probléma belekerül. Most pedig nézzük és hallgassuk tátott szájjal a tehetségeket. 🙂
Ez egyszerűen hihetetlen. Ma ugyanis kiderült, hogy az egyik kollégám a „Malacka és a Tahó” zenekar egyik tagja. És a legdurvább az, hogy ez is körbe derült ki, tehát Ő egy szóval nem említette, hogy nagy szólógitáros. Aki még nem tudná, Gazo-ról van szó.
A bejegyzés címét ez a kép ihlette. 🙂 A lenti videón pedig meg lehet nézni, hallgatni, hogy milyen jó kis zenét játszanak. Csak így tovább! 😉
UPDATE: Még több videót szeretnél megnézni? Akkor kattints a BesseVideo.hu esküvői videózás linkre!
Hétvégén, Balassagyarmaton voltunk Mónival. Hogy mi is volt ott? Elmondom. Most április 24-26. rendezték meg a VIII. Országos zeneiskolai zongora négykezes és kétzongorás versenyt, ahol fellépett Attila öcsém és zongoratársa Wittmann Adám is. Nagyon ügyesek voltak, ugyanis Ők nyerték meg idén ezt a négykezes versenyt. Mivel én nem tudok zongorázni, így én a többiekről nem tudok véleményt alkotni. 🙂 Bővebb infót erről Attila blogjában olvashattok.
Az én dolgom az volt, hogy kamerázzak. Ami sajna elég fárasztó volt, mivel nem vittem magammal állványt -mivel még nem vettem-, így csak a válltámasz volt a segítségemre. Emiatt néha kicsit bemozdul a kép 🙂 nah mindegy ez van. És akkor most jöjjön egy kis ízelítő a neves eseményről:
Idén elsőként Andrissal megint csak Akasztót választottuk pecázásunk színhelyeként. Sajna a várva várt nagy fogás most nem jött el. Bár az idő napfényes és perzselő volt, de a víz szerintem nem volt több 10°C-nál így a pontyok még nemigen ettek. Na de mindegy, azért az 5kg keszeg és kárász se volt rossz. 🙂 és persze Dorinával, Andrissal megvolt az első felégés a napon 🙂 Olyan jó, hogy végre süt a nap, elegem volt már ebből a hosszú, szutykos télből. Végre itt a tavasz, hurrá hurrá 🙂 És akkor most jöjjön pár kép:
Friss Commentek