Először is Öröm és Boldogság. 🙂 Igen a hír igaz, Móni három hónapos terhes és végre elmondhatom, leírhatom mindenkinek. 🙂 A hétvégén újságoltuk el a szülőknek és mindenki nagyon örült és persze, hogy volt aki már sejtette a dolgot. Szóval most nem is érdekel más, csak ez az örömhír. Most aztán jöhet a hajtás-pajtás, van fél évem, hogy egy igazi otthont varázsoljak a lakásból, ugyanis július 23.-ára van kiírva a baba születése. Ahh, hihetetlen jó érzés 🙂
Archive for the Category ◊ család ◊
Annyi minden történt velem, az elmúlt két hétben. Ezért csak címszavakba sorolom fel. Aztán majd ha sok időm lesz, akkor részletesen is írni fogok ezekről.
– szeptember 20. Igent mondtam 🙂 házas ember lettem. Lagzi szuper volt!
– szeptember 23-27 nászút Kehidán (ez is szuper volt)
– szeptember 28. Apám bekerült a korházba 🙁 a szíve rakoncátlankodik, remélem semmi komoly, de most az egész család izgul emiatt.
Nya majd még jelentkezem, vigyázzatok magatokra!
A hétvége megint aktív pihenéssel telt, vegyítve egy kis szülinapozással. Móninak volt a szülinapja, Isten éltesse 🙂
Sajna én csak szombat délelőtt tudtam lemenni Dunaföldvárra, és a szokásos egy órás araszolásba is belefutottam az M6-os előtt. Mondanom se kell milyen a dugóban klíma nélkül vezetni. Minden ablak le volt húzva, de még így is araszolás közben 54°C volt. Amikor meg a pályán mentem, akkor meg 36°C. -Pfff de jó lenne egy klímás járgány- Nya, szerencsésen megérkeztem.
Olyan 15h-kor kajáltunk, és finom hideg söröcskével sziesztáztunk a medencébe. 🙂 Na nem kell itt most nagy medencére gondolni, egy egyszerű 5m-es udvaron felállított Praktikeres 60eFt mediről van szó. Ahh szuper volt.
Vasárnap Fehérvárra mentünk, ott is megültük a szülinapokat. Zoli fülét is meghúztuk, már így előre is. Neki is Boldog szülinapot! És persze Dani névnapját se felejtettük el. És akkor most jöjjön néhány kép.
Hétvégén (szombaton) volt szerencsém ismét egy eljegyzésen részt venni. Móni unokatesóját jegyezték el. De kezdjük az elején.
Szombaton irtó komásan keltett fel Móni, valamikor fél 8 után. Ugyebár az éjjeli szerver karbantartás rányomta arcomra bélyegét. Na de szerencsére egy energiaital betolása után már egész jól voltam. Mivel délre kellett mennünk, így nem nagyon lehetett vakarózni. Laza reggeli után, Opel indít, aztán már szívtuk is be a reggel friss benzingőzös pesti levegőjét. Sajna nem keveset kellett araszolni a Hungária körúton, és ekkor következett be, ami még velem soha nem történt meg. A dolog pikantériája az, hogy én voltam a sofőr, és mégis olyan szarul lettem a kocsiban, hogy Pest szélénél Mónit ültettem a volán mögé. Szerencsére gond nélkül leértünk Dunaföldvárra, és 20 perc után már sokkal jobban lettem.
Szóval rendben megérkeztünk a nagy eseményre. Csilla és Gyuri szépen kiöltözve fogadták a vendégeket, és egyből egy kis szíverősítővel kínálgattak. Nem ittam semmit (nem mertem). Bekísértek a szobába, ahol már szépen meg volt terítve, minden díszben állt. Nem tudom, de valahogy olyan gyomorszorítós érzésem támadt, azon izgultam, hogy vajon mit fog mondani a Gyuri, és hogy sikerül-e a lánykérés. Nem kis meglepetésemre majd 5 percig beszélt, és le a kalappal előtte, ügyes volt és IGEN választ kapott 🙂 Utána következett az eszem-iszom, beszélgetés. Egyszerűen jól éreztük magunkat, majd koraeste újabb eljegyzési élményekkel gazdagabban értünk haza. Sok boldogságot kívánok nekik!
Vasárnap Fehérvárra mentünk, és próbáltuk aktívan eltölteni a hétvége utolsó napját. Nem tudom honnan jött az ötlet, de Andrissal, Dorinával, Rudival, Notival elmentünk kosarazni egyet. Hát mit mondjak, 1.5 óra után lógott a nyelvem, 😀 a fókazsírom csak úgy égett, de persze egy dekával nem lettem könnyebb. Most két nap után is izomlázam van, és alig tudok lépcsőzni, na de néha kell egy kis sport.
Na, hol is kezdjem. Múlthét csütörtöki-pénteki napokat kivettem szabinak, mert annyi minden dolgom volt, hogy csak na. Ezzel most nem akarok senkit se untatni. Majd talán egyszer elmesélem.
Viszont a hétvégém végre a pihenésről szolt. Mónival szombaton voltunk Kiskunmajsán, és szinte az egész napot ázással töltöttük. Egyetlen egy dolgot hiányoltam, az pedig nem más, mint a szauna. Sajna valamiért olyan kicsi szaunájuk van, hogy max 5 ember fér be, és állandóan tele van. Az biztos, hogy a Kehidakustányi szauna oázis-al nem tudja felvenni a versenyt. De ez van, azért tartalmasan töltöttük a szombati napot.
Vasárnap Fehérvárra mentünk. Szokásos eszem iszom, sok-sok kaja. Talán emiatt is, jött az-az ötlet, hogy tesóimmal és a gyerekekkel menjünk el focizni. Persze csak úgy lightosan, mert hát nem vagyunk azok a sportemberek. Olyan két órát rúgtuk a bőrt, hát mit mondjak, nem volt természetes a mosolyom. Most így egy-két napra rá, alig tudok járni, olyan izomlázam van. 🙂
Friss Commentek