Az előző bejegyzésem egyik kommentjébe már megírtam, hogy sajna Zsófi eléggé besárgult és emiatt 6 napot bent voltak anyával a korházban. Csütörtökön délután hoztam őket haza. Na, azóta már pár nap eltelt, amiről röviden szeretnék beszámolni.
Az első nap, talán az a nap, amit az apukák a legjobban várnak. Nálam se volt ez másként. Ilyenkor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy bizony az apai teendők nem csak a „jaj de aranyos” meg „szegény, hogy sír, mindjárt anya jön” szavakban merül ki, hanem bizony aktívan bele kell, hogy cseppenjenek a gyereknevelésbe. Na jó, ilyenkor inkább fordítva van. Az apuka nevelődik és nem a gyerek. 🙂 Mert, hogy vannak dolgok, amit bizony jó, ha tud az apa is, és itt nem csak a pelenkázásról és fürdetésről beszélek. Bár talán én még szerencsésnek mondhatom magam, mert ezek a dolgok nem állnak tőlem olyan nagyon messze, ám rutinos még nem vagyok. 🙂
Szóval az első napok nehezen teltek. Pár órát tudtunk csak aludni. Ilyenkor még 2-3 óránként etetni kell a babát, és persze a pelenkázásnak is hangot adott Zsófi. 🙂 Az éjszakát így szinte fél éber állapotban aludtuk végig. Mónival figyeltük Zsófi minden levegővételét. Volt is ebből egy nem kis riadalom. Ugyanis a babaőrző érzékelőlapjáról Zsófi legurult olyan hajnali fél kettőkor és hangosan beriasztott. Úgy pattantam ki az ágyból, mint ha puskából lőttek volna ki. Nagyon megijedtem, mert azt hittem, hogy Zsófi felejtett el levegőt venni. Aztán persze ezt is megoldottuk, a törölközőt összecsavartunk és mellé tettük, így Zsófi nem tudott lekommandózni az érzékelőlapról. 🙂
Megfigyeltem, hogy ha Zsófi sír, akkor csak a következő baja lehet:
Vagy éhes, ilyenkor anya egyből cicire teszi.
Vagy bekakilt, esetleg csak bepisilt, ilyenkor anya tisztába teszi.
Vagy melege van, és hevesen le akarja rúgni magáról a takarót.
Vagy elkezd csuklani, és emiatt sírdogál.
Vagy csak egyszerűen sír ekkor valószínűleg csak a hasa fáj, a lényeg, hogy fel kell venni, megnyugtatni.
Vagy csak sír, mert sírhatnékja van. 🙂
Szóval így telnek a napjaink. Majd még jelentkezem.
Na már konkrét hónapot is tudok mondani. Ha nektek is jó, akkor legyen szeptember eleje, mert addigra a lakás is rendbe lesz, meg augusztus végén Móni-Zsófi nem lesz itthon, D.földváron lesznek. Szóval legyen szeptember eleje. OK?
mindenkep szolj ha mar rendben vannak a dolgok 🙂 Irto kivancsi vagyok a babara es valoban ezerszaz eve mar :))
Ja a milyen nap van kerdes pedig eleg szivatos.. de tenyleg megkellett neznem a rendszeridot mert fogalmam sincs.. 😀
Szia dark!
Köszi a biztató szavakat, bevallom, hogy néha tudnék panaszkodni, de nem teszem. 😀 Napi 2x 3x ébredek fel Zsófi sírására, szerencsére Móni mindent rendez, tisztába teszi, eteti, aztán már el is alszik Zsófi. 🙂
A babalátogatást meg leegyeztetjük, mert itthon akarok lenni, amikor jöttök. Olyan rég nem találkoztunk, dumálnánk egy kicsit. 🙂 Szerintem pár hét és már jöhetnek a látogatók. 🙂
Jo ezt olvasni es nem pedig azt hogy basszus megint nem tudtam aludni a gyerekmiatt 🙂
Mint leendo apukanak eleg jo hogy vegre valaki nem aggodik 😀
Ergo orulok nagyon hogy boldog vagy kis gyermekkel, bar azt hiszem mindig is eltudtalak kepzelni apanak :))
Viszont mivel mi budapesten vagyunk elobb utobb megkell latogatnunk:)
Attila, hát nem. 🙂 De megyünk sorba, aztán egyszer csak abba hagyja a sírást.
Szerencsére egy sírásból, már rögtön meg tudjátok állapítani, hogy a felsorolt problémák közül mi történt. 😀
Valóban sok minden megváltozott, de ez már csak így szokott lenni. 🙂 Azért szépen lassan bele lehet tanulni. Mi is kíváncsiak vagyunk Rátok, sajna még nem tudom pontosan, hogy mikor fogunk menni D.földvár felé, de ha minden igaz, akkor augusztus elején lehet, hogy össze fog jönni. De majd egyeztetünk. 🙂
Sok-sok pihenést és kitartást kívánunk Nektek!
Puszil titeket Zsófi, Móni, Sanyó!
Sziasztok!
Nagyot változott az életetek, azzal hogy a Zsófi megérkezett, Igaz?
Ezek a picibabák már csak ilyenek,olyan nyelven próbálnak velünk kommunikálni amit mi felnőttek nem értünk, de ez csak eleinte van így,majd meglátjátok.Én a Csani mellett tapasztaltam ezt valamelyest, mivel elég sok időt töltöttem vele, így a végén már én is ráéreztem mi miatt sír.Úgyhogy kitartást!Az éjszakázáshoz is.
Már nagyon kíváncsiak vagyunk Rátok,nem csak fotón keresztül.
Úgy néz ki mi aug. 10-én megyünk du-án dokihoz, arra gondoltunk hogy előtte beugranánk hozzátok,ha nektek jó.De addig még egyeztetünk jó?
Legyetek jók,ügyesek és szépek!
Sok puszi Nektek! Kriszta!
🙂
kikommandózni :DDDD