Archive for the Category ◊ hobbi ◊
A dunaföldvári Magyar László Gimnázium ballagásáról már írtam múltkor, akkor ígéretet tettem, hogy ha kész lesz a videó, felteszek belőle pár részletet. Jelentem elkészült a videó első dvd-je. 🙂 Nem kevés munka van benne, és még így is akad pár dolog, ami még javításra szorul.
Kedves Érdeklődő!
Az Esküvői videózás, operatőri munkák hivatalos oldala: BesseVideo.HU
Hétvégén volt a második komolyabb bevetésem a kamerával. (az első a Balassagyarmat volt) Volt szerencsém levideóznom Móni unokatestvérének a ballagását. Mivel még nem volt időm összevágni a videót, így be kell érnetek pár képpel, amit rólam készített Móni. 🙂
Amúgy nem kis feltűnést keltettem a kamerával. Azt hitték, hogy valami tv-től jöttem. 🙂 Minden kiskamerás félreállt, én meg pofátlanul középre beállva kameráztam. 🙂 Na jó, azért percenként körbenéztem, hogy nehogy valami kamerás vagy fényképész elé álljak.
Egész jól sikerült a felvétel, csak sajna elkezdett szemerkélni az eső, de én nem törődtem vele a kamera végül is, pár cseppet kibír. Aztán a ballagás végén kisütött a nap, ez mindig így szokott lenni. 🙂
Amivel viszont még nem vagyok kibékülve, az a mikrofon, ami annyira érzékeny a nagyobb hangerőre, egyből bereccsen, pedig most a mélyvágó be volt kapcsolva, és direkt manuálisra állítottam a hangot is. A másik, a kamera és a válltámasz súlya. Így összesen kb. 4.5kg, de ha nem használom a válltámaszt, akkor meg a kezem 5 perc után lefárad, és nagyobb zoom –nál igencsak mocorgós a felvétel 🙁
Nah nem panaszkodom, egyszerűen gyakorolni, gyakorolni és gyakorolni kell… Nah ennyi rizsa után, íme néhány képecske.
UPDATE: Még több videót szeretnél megnézni? Akkor kattints a BesseVideo.hu esküvői videózás linkre!
Hétvégén, Balassagyarmaton voltunk Mónival. Hogy mi is volt ott? Elmondom. Most április 24-26. rendezték meg a VIII. Országos zeneiskolai zongora négykezes és kétzongorás versenyt, ahol fellépett Attila öcsém és zongoratársa Wittmann Adám is. Nagyon ügyesek voltak, ugyanis Ők nyerték meg idén ezt a négykezes versenyt. Mivel én nem tudok zongorázni, így én a többiekről nem tudok véleményt alkotni. 🙂 Bővebb infót erről Attila blogjában olvashattok.
Az én dolgom az volt, hogy kamerázzak. Ami sajna elég fárasztó volt, mivel nem vittem magammal állványt -mivel még nem vettem-, így csak a válltámasz volt a segítségemre. Emiatt néha kicsit bemozdul a kép 🙂 nah mindegy ez van. És akkor most jöjjön egy kis ízelítő a neves eseményről:
Igen, ez így is van. Kivéve akkor, amikor az ember el szeretne jutni A pontból B pontba. Nézzük is meg sorjában, hogy manapság mivel érdemes közlekedni Pesten.
Először is van a jó bevált módszer, a gyaloglás. Amiért szeretjük az, az, hogy olcsó, viszont lassú. Vagy mégsem? 🙂 Én pl. tegnap a Nyugatitól elmentem a Jászai Mari térig, majd onnan az Oktogonig majd onnan haza a Lehel tér mögé a Szabolcs utcába és ezt a nem kis távot sikerült abszolválnom mindössze 1 óra 20 perc alatt úgy, hogy a WestEnd-en végig slattyogtam. Ami még a gyaloglás mellett szól, az, az, hogy egészséges, mozog az ember, és a friss benzingőzös levegőt mennyivel finomabb beszívni, mintha csak egy kocsiban rohadnál a dugó kellős közepén.
Aztán jöjjön a gyors, ám nem éppen olcsónak mondható BKV-zás. Amiatt nem olcsó, mert Én nem szeretek bliccelni, és nekem nincs bérletem, így a 290Ft-os jegy igenis drága. Az előnye a gyorsasága (metró), ám el kell viselni a reggelente nem kicsit terjengő szájszagot, hazafelé meg az izzadt… Áh, ezt inkább nem részletezném.
És legvégére hagytam a legkényelmesebb utazási formát, az autót. Nagy előnye a maximális kényelem, főleg ha klímás. Ám nagyon sok hátránya is van, többek között, hogy drága a fenntartása és a dugóban eszméletlen sok üzemanyagot pöfög ki, és igen Pesten manapság szinte használhatatlan. Tegnap el kellett mennem a Sebestyén utcába, ami a 20. kerületben van (Határ út alatt) ide még csak-csak kijutottam, onnan 20 perc alatt átevickéltem a Budafoki útra ott felvettem Mónit és innen indultunk haza. Laza 1 óra 10 perc alatt haza is jutottunk. A Margit híd és az alsó rakpart teljesen be volt állva, a körút szintén. Szóval kicsit elegem lett, ráadásul a dugóba állva az agyam is felforrt (Opelomban nincs klíma). Ahogy hazaértünk hirtelen leszakadt az ég egy kis jégesővel vegyítve. Elő is kaptam a kamerát és egy kicsit meg is áztattam 🙂 Íme:
Idén elsőként Andrissal megint csak Akasztót választottuk pecázásunk színhelyeként. Sajna a várva várt nagy fogás most nem jött el. Bár az idő napfényes és perzselő volt, de a víz szerintem nem volt több 10°C-nál így a pontyok még nemigen ettek. Na de mindegy, azért az 5kg keszeg és kárász se volt rossz. 🙂 és persze Dorinával, Andrissal megvolt az első felégés a napon 🙂 Olyan jó, hogy végre süt a nap, elegem volt már ebből a hosszú, szutykos télből. Végre itt a tavasz, hurrá hurrá 🙂 És akkor most jöjjön pár kép:
Friss Commentek