Engedjétek meg, hogy egyből egy idézettel kezdjem. 🙂

„Azért kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi” Gyorsan be is vágom ide a videót.

Nade miért is mondom ezt? Hát azért, mert pár hete agyalok azon, hogy mit is kezdjek ezzel a bloggal. Ugyanis ha valaki rátalál – esély rá kb. millió az egyhez -, akkor 10 másodperc után tovább nyomja és bevallom, kb. én is ezt tenném. Őskövület tartalom van rajta, az oldal haldoklik, senkit nem érdekel az ilyen személyes blog. Pedig ennek is meg van a varázsa. Én pont az ilyen személyes tartalmat szerettem anno olvasgatni és talán még ma is van ezer emberből egy, vagy egy fél 🙂 aki órákat el tud tölteni az ilyen oldalakon.

Szóval úgy döntöttem, írok pár sort, aztán megnézem, hogy ez a blog műfaj mennyire életképes még. Talán kevesebb macera van vele, mint amikor az ember a kamera előtt mondja el ugyan ezeket. Ígérem, pár hét múlva beszámolok az eredményről. 🙂