Tag-Archive for ◊ család ◊

15 jún 2009 A visszaszámlálás elkezdődött

Móni július 27.-re van kiírva a nagy napra, szóval egyre jobban parázunk. Kezdem felfogni, hogy talán nem az utolsó hónapra kellett volna hagyni mindent. Na, jó ez nem teljesen igaz. Már pár hónappal ezelőtt a fürdőszobát megcsináltam, szépre leburkoltam, de ez édeskevés. Most a hétvégén teljes gőzzel rendbe hoztuk Mónival a kisszobát, ami a gyerekszoba lesz. Teljes festés, mázolás megvolt. Már csak a parkettásnak kellene jönnie minél hamarabb, parkettacsiszolás miatt.

Már a babacuccokat is elkezdtük megvenni, bár még kiságy, pelenkázó és babakocsi nincs. 🙂 Viszont Ibolyától kaptunk ajándékba egy nagy csomagot, ami tele volt mindenféle cumisüveggel, meg sterilizálóval, mellszívóval és még sok minden mással. Köszönjük szépen! 😉
És ami még hátravan:
– nagyszoba, folyosó renoválás (festés, mázolás, parketta csiszolás),
– gyerekszoba bebútorozása, és a maradék cuccok megvétele,
– és még minden más, amit ide nem akarok felsorolni, mert egyből legörbül a szám. 🙁

Ami viszont meglepett, hogy Móni nem nyüszög. Hihetetlen, de minden megcsinál, főz, mos, takarít és segít nekem a felújításban. Tegnap pl. még ajtót is festett, pedig mondtam neki, hogy majd megcsinálom, és hogy ne szagolgassa azt a büdös festékszagot. De mivel én a csöveket és az ablakot festettem, így látta, hogy nekem nem lenne időm még az ajtót is megcsinálni. Így is este fél tízkor fejeztük be, aztán én fürdés után egyből mentem melózni éjszakára. Szóval nem unatkozunk.

Ja és persze még mindig nincs gáz a lakásban. Hétfőn lesz a közgyűlés ezzel kapcsolatban is. Hát kíváncsi vagyok, hogy mit mondanak majd. Na, legyetek jók! 😉

25 jan 2009 Gyerkőc a láthatáron
 |  Kategória: baba, család, események  | Címke: , ,  | 9 hozzászólás

Először is Öröm és Boldogság. 🙂 Igen a hír igaz, Móni három hónapos terhes és végre elmondhatom, leírhatom mindenkinek. 🙂 A hétvégén újságoltuk el a szülőknek és mindenki nagyon örült és persze, hogy volt aki már sejtette a dolgot. Szóval most nem is érdekel más, csak ez az örömhír. Most aztán jöhet a hajtás-pajtás, van fél évem, hogy egy igazi otthont varázsoljak a lakásból, ugyanis július 23.-ára van kiírva a baba születése. Ahh, hihetetlen jó érzés 🙂

05 máj 2008 Tartalmas hétvége megint

A hétvége megint az aktív pihenésről szólt. Bár szombaton délelőtt még dolgoznom kellett, de délután hamar gyorsan indultam is le Földvárra. Tisztára be voltam zsongva. Adrissal és Pistával ugyanis vasárnapra pecázást terveztünk és ott volt még Mónikám névnapja és anyák napja is. Így a vasárnapom egy kicsit sem volt unalmas.

Vasárnap Dorina és Andris kollégáival reggel 7-kor érkeztek Földvárra. Gyors bepakolás után már mentünk is Akasztóra. Olyan fél 8-ra érkeztünk meg. Sajna ez első egy órában nagyon fújt a szél, így elég nehezen lehetett látni a kapásokat. De aztán szépen lassan elcsendesedett, és utána egymás után húzkodtuk ki a pontyokat. Az biztos, hogy ilyen jó fogásunk már rég volt, Dorina csak úgy rohangált hármunk között a merítőhálóval. Andris kollégái reggel 11 körül már pakoltak, ugyanis 3.5 óra alatt kb. 10-12kg pontyot fogtak. Mi hárman (Andris, Pista, Én) 13 óráig maradtunk, a mérlegelés után 25kg pontyot és 3 kg kárászt pakolhattunk a kocsiba. Amúgy olyan 1-1.5kg-os pontyok voltak, ja és persze kb. 10 retúrt is visszaeresztettünk. Íme néhány kép a fogásról.

Délután egy jót ettünk, és teli hassal 4-kor indultunk Földvárról Fehérvárra. Volt bennem pár üveg sör, így Móni vezetett. Fehérváron nagy élménybeszámoló volt, apám egyből mondta, hogy következő alkalommal ő is velünk jön, és megtanul pecázni. Amúgy anyám nagyon őrült nekünk, azt hitte, hogy nem lesz már kedvünk Fehérvárra menni. De hát az anyák napját én sohasem hagynám ki. Móni is meg lett köszöntve, és jól besütiztünk. Móninak így utólag is Boldog Névnapok Kívánok!
Este 8 után indultunk haza Pestre. Mondanom se kell, hullafáradtan. Bár ilyen lehetne minden hétvégém. Na legyetek jók. Sziasztok!

29 ápr 2008 Tartalmas hétvége
 |  Kategória: család, eljegyzés, események, pihenés  | Címke: ,  | Szólj Hozzá

Hétvégén (szombaton) volt szerencsém ismét egy eljegyzésen részt venni. Móni unokatesóját jegyezték el. De kezdjük az elején.
Szombaton irtó komásan keltett fel Móni, valamikor fél 8 után. Ugyebár az éjjeli szerver karbantartás rányomta arcomra bélyegét. Na de szerencsére egy energiaital betolása után már egész jól voltam. Mivel délre kellett mennünk, így nem nagyon lehetett vakarózni. Laza reggeli után, Opel indít, aztán már szívtuk is be a reggel friss benzingőzös pesti levegőjét. Sajna nem keveset kellett araszolni a Hungária körúton, és ekkor következett be, ami még velem soha nem történt meg. A dolog pikantériája az, hogy én voltam a sofőr, és mégis olyan szarul lettem a kocsiban, hogy Pest szélénél Mónit ültettem a volán mögé. Szerencsére gond nélkül leértünk Dunaföldvárra, és 20 perc után már sokkal jobban lettem.
Szóval rendben megérkeztünk a nagy eseményre. Csilla és Gyuri szépen kiöltözve fogadták a vendégeket, és egyből egy kis szíverősítővel kínálgattak. Nem ittam semmit (nem mertem). Bekísértek a szobába, ahol már szépen meg volt terítve, minden díszben állt. Nem tudom, de valahogy olyan gyomorszorítós érzésem támadt, azon izgultam, hogy vajon mit fog mondani a Gyuri, és hogy sikerül-e a lánykérés. Nem kis meglepetésemre majd 5 percig beszélt, és le a kalappal előtte, ügyes volt és IGEN választ kapott 🙂 Utána következett az eszem-iszom, beszélgetés. Egyszerűen jól éreztük magunkat, majd koraeste újabb eljegyzési élményekkel gazdagabban értünk haza. Sok boldogságot kívánok nekik!


Csilla-Gyuri-Eljegyzés



Vasárnap Fehérvárra mentünk, és próbáltuk aktívan eltölteni a hétvége utolsó napját. Nem tudom honnan jött az ötlet, de Andrissal, Dorinával, Rudival, Notival elmentünk kosarazni egyet. Hát mit mondjak, 1.5 óra után lógott a nyelvem, 😀 a fókazsírom csak úgy égett, de persze egy dekával nem lettem könnyebb. Most két nap után is izomlázam van, és alig tudok lépcsőzni, na de néha kell egy kis sport.

01 ápr 2008 Ez volt az elmúlt napokban
 |  Kategória: család, pihenés  | Címke: ,  | Szólj Hozzá

Na, hol is kezdjem. Múlthét csütörtöki-pénteki napokat kivettem szabinak, mert annyi minden dolgom volt, hogy csak na. Ezzel most nem akarok senkit se untatni. Majd talán egyszer elmesélem.

Viszont a hétvégém végre a pihenésről szolt. Mónival szombaton voltunk Kiskunmajsán, és szinte az egész napot ázással töltöttük. Egyetlen egy dolgot hiányoltam, az pedig nem más, mint a szauna. Sajna valamiért olyan kicsi szaunájuk van, hogy max 5 ember fér be, és állandóan tele van. Az biztos, hogy a Kehidakustányi szauna oázis-al nem tudja felvenni a versenyt. De ez van, azért tartalmasan töltöttük a szombati napot.

Vasárnap Fehérvárra mentünk. Szokásos eszem iszom, sok-sok kaja. Talán emiatt is, jött az-az ötlet, hogy tesóimmal és a gyerekekkel menjünk el focizni. Persze csak úgy lightosan, mert hát nem vagyunk azok a sportemberek. Olyan két órát rúgtuk a bőrt, hát mit mondjak, nem volt természetes a mosolyom. Most így egy-két napra rá, alig tudok járni, olyan izomlázam van. 🙂